Paul "Coach" Wade

Fegyencedzés 2.

„Képzeld el a világ legjobb hardcore edzőtermét! • Képzelj el egy arénát, ahol férfiak – nők nincsenek – úgy edzenek, mintha a túlélés lenne a tét. Ez egy politikailag inkorrekt hely, ahol az edzés célja nem a cuki kis Chippendale-izmok vagy az ócska trófeák megszerzése, hanem az irtózatos, állati erő, a nyers, funkcionális izomzat és a puszta, embertelen keménység. • Képzelj el egy „edzőtermet”, ahol az idő nagy részében nem lehet új edzőfelszereléshez vagy csillogó kütyükhöz hozzájutni, amelyek elvonnák a figyelmedet a saját testsúllyal való edzés brutális szigoráról… a valaha ismert legősibb és leghatékonyabb edzésről. Itt nincs salátabár, légkondi vagy más luxus. Ezen a helyen szó szerint körbezár az izzadság, a kínlódás és küzdés – egyedül vagy, nincs közönség és elismerés, itt csak az izmaid és az elméd ereje van. • Képzeld el, hogy ezen a helyen egyáltalán nem találkozol a külvilágban megjelenő, rövid életű edzéshóbortokkal és divatokkal… kizárólag a durva napi edzés számít, ami tényleg eredményt hoz – gyorsan és hatékonyan. Képzeld csak el, hogy mit tudnál tanulni egy ilyen környezetben a testedzésről – és arról, hogy te magad milyen vagy – ha létezne ilyen hely. Hát ilyen hely pedig létezik. Úgy hívják, hogy szövetségi büntetés-végrehajtási intézet – vagyis börtön. Neked és nekem.” (Paul Wade) Azt, hogy miként használják a rabok a saját testsúlyukat a lehető legnagyobb erő és izomtömeg felépítéséhez, PAUL „COACH” WADE már felfedte a Fegyencedzés első kötetében: a Mesterhatos gyakorlatainak alapgondolata a „látványos eredmény – kevés eszközzel” volt. Szerzőnk a Fegyencedzés 2.-ben sem tér el ettől a vezérelvtől, azonban továbblép, és a folytatásban a magasabb szintű erőgyakorlatokat sorakoztatja fel. A rendszer haladó szintű gyakorlatainak nem az a célja, hogy a Mesterhatos helyébe lépjenek, hanem inkább abból nőnek ki. A valódi, egész testre kiterjedő fejlődés ugyanis a Fegyencedzésből megtanult – egész testet megdolgoztató – alapgyakorlatok következetes, fegyelmezett és progresszív ismétlésével érhető el. Mindazonáltal az edzésmódszereken kívül rengeteg tényezőtől függ az, hogy valakiből rendkívüli sportoló válik-e. Wade megközelítésének újszerűségét az adja, hogy nem felejtkezik el a testépítők által többnyire elhanyagolt, a test középpontjától távolabb eső, kisebb izmokról sem (mint az alkar, a nyak, a vádli és a ferde hasizmok), sőt, hangsúlyozza ezek jelentőségét a nagy izomcsoportok erősítésében. „Bármelyik mérnök megmondhatja, hogy ha arra vagy kíváncsi, mennyire erős egy gép – azaz mennyi munkát tud elvégezni –, nem a legerősebb, hanem a leggyengébb részét kell megkeresned” – írja a szárnysegéd-izmokról. Ugyancsak megmutatja, hogy a Hármasbefutó gyakorlásával, az ízületeink nyújtásával és erősítésével miként növelhetjük a testünk funkcionális mobilitását, megelőzve a sérüléseket, illetve megszüntetve a régi fájdalmainkat. Emellett kitér: • a börtönbeli étrendre, • a napirend jelentőségére az életben („a berregő szerint élni”), • a minőségi alvás és pihenés fontosságára, • a mentális kontrollra (megküzdés a démonokkal), • a „straight edge” („tiszta élet”) előnyeire sportolók esetében, • a gyógyulási képességekre (minimális orvosi/egészségügyi segítséggel) is. Ebben a könyvben bárki egy életre elegendő hasznos edzésprogramot és tanácsot talál! „Paul Wade könyve, a Fegyencedzés 2. briliáns ötleteket ad a test oldalsó izmainak felerősítéséhez. Kőkemény!” (PAVEL TSATSOULINE, A meztelen harcos című kötet szerzője)