Ransom Riggs

Lelkek könyvtára

A Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekeiben kezdődött és az Üresek városában folytatódott kaland izgalmas véget ér a Lelkek könyvtárában. A történet elején a tizenhat éves Jacob felismeri nagy erejű, új képességét, és kisvártatva alámerül a történelembe, hogy kimentse különleges társait egy szigorúan őrzött erődből. Jacobot az útján elkíséri Emma Bloom, a lángoló ujjú lány, és Addison MacHenry, az elveszett gyerekeket kiszimatoló kutya.
A mai Londonból a Devil’s Acre (az Ördög Hektárja), a Viktória-korabeli Anglia legszörnyűbb nyomornegyedének labirintusszerű sikátoraiba utaznak. Ezen a helyen dől el örökre a világ összes különleges gyermekének sorsa. Ahogyan az előző két kötet, a Lelkek könyvtára is a fantázia és a még sosem publikált régi fényképek elegyítésével nyújt egyedülálló olvasmányélményt.

Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei (A trilógia első kötete)
Üresek városa (A trilógia második kötete)
Napok térképe (Az új trilógia első kötete)
A különlegesek regéi

A különlegesek univerzuma
Figyelem! Ha elolvasná a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei című regényt, ugorja át az alábbi ismertetőt, és inkább hallgasson bele a műbe Mertz Tibor előadásában!

A regényfolyam alapgondolata, hogy világunkban ősidők óta élnek különleges képességekkel rendelkező emberek, akiket a különleges adottságokkal nem rendelkező „normálisok” üldöznek, mert félnek tőlük. Sok különlegest már gyerek-, illetve kamaszkorában megkeresnek és „szárnyaik alá vesznek” az ymbrynék, azaz a madárrá változni tudó különleges asszonyok, akik képesek időhurkot létrehozni és fenntartani. Más különlegesek felnőttként keresnek maguknak hurkot, hogy ott éljék le életüket. (És persze olyanok is akadnak, akik a „normálisok” üldöztetésével dacolva hurkon kívül élik le életüket.)
Mi az időhurok?
Az időhurok egy kisebb-nagyobb hely (egy ház, egy település), amelyben az időt az ymbryne minden nap egy adott időpontban újraindítja. Vándorsólyom kisasszony időhurkában például 1940. szeptember 3-a ez a nap. Aki 14 évesen beköltözik egy hurokba, amíg ott él, 14 éves marad, mert az időhurokban a teste csupán egyetlen napot öregszik, és a hurok napjának „újraindításakor” egy napot visszafiatalodik. Emlékeit azonban megtartja minden megélt napról… A különleges teste csak akkor kezd el fokozatosan öregedni, ha hosszabb időre elhagyja a hurkot. Minél hosszabb időn át élt a hurokban, annál gyorsabban „öregszik előre”, amikor hurkon kívül, a valós időben tartózkodik. Egy olyan különleges fiatal, aki már 60–70 éve időhurokban él, a hurkon kívül akár néhány hónap alatt megöregszik és meghal.
A hurok két kapuja két különböző korra néz, így lehetséges, hogy Jacob Portman a saját korának egy nyári napján belép Vándorsólyom kisasszony időhurkába, és kiléphet belőle 1940. szeptember 3-án. Aki nem tartozik a különlegesek közé, az nem képes belépni az időhurokba, a különlegesek azonban a hurkok között lépkedve képesek korokon át utazást tenni.
A különlegesek mindig is titokként kezelték az időhurkok helyét és időpontját a világban, és erről nagyon kevés térkép készült – az egyik ezek közül a Napok Térképe. Jó tudni azonban, hogy a Napok Térképe sem mutat meg minden hurkot!

A különlegesek univerzuma már az első kötet megjelenése után számos magyar rajongót szerzett. Erről tanúskodik a rajongók által a kiadó hivatalos Vándorsólyom-facebook-oldalára írt történeteket tartalmazó, szabadon letölthető Vándorsólyom kisasszony – Variációk című e-könyv.

Kinek ajánljuk a regényt?
Ransom Riggs a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekeicímű regényével robbant be a bestsellerek világába 2011-ben. A történet napjainkban játszódik, és hosszabb-rövidebb időutazások tarkítják cselekményét. Fantasy elemekkel tűzdelt misztikus kalandregény, elsősorban a fiatal felnőtt olvasók számára (főhőseinek többsége 15–18 éves kamasz), de az olvasói visszajelzések alapján minden korosztálynak emlékezetes olvasói élményt nyújt. A Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekeiaz Üresek városa és a Lelkek könyvtára című kötetekkel alkot trilógiát. Jacob Portman története a Napok Térképében folytatódik, amely egy új trilógia első kötete.

A Vándorsólyom-regények jellegzetes eleme, hogy a szerző sok ezer régi, furcsa fotográfia közül kiválogatott képek tucatjait használja fel illusztrációképpen. Ezek a hol mulatságos, hol baljóslatú régi fotók és képeslapok szokatlanul, ámde kitűnően illusztrálják az eseményeket és a regények lapjain feltűnő különféle alakokat. Jelzik, mi minden szolgálhatott az író ihletforrásául, egyidejűleg utánozhatatlan, minden más műtől különböző hangulatot kölcsönöznek. Nem kis mértékben ezeknek a gondosan kiválasztott képeknek köszönhető, hogy e könyvek olyanok, mint főhőseik: különlegesek.

A szerző
Ransom Riggs (szül. 1979, Maryland, USA) amerikai író, a Kenyon College-ben irodalmat, a Dél-kaliforniai Egyetemen pedig filmezést tanult. Első regénye, a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei(2011) világsiker lett (és mozifilm is készült belőle). A trilógia további részei, a szintén nagy sikerű Üresek városa (2014) és a Lelkek könyvtára (2015). 2017-ben következett egy mesegyűjtemény: A különlegesek regéi. Magyarul valamennyi Gálvölgyi Judit fordításában és a Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg. Ransom Riggs a feleségével, a szintén író Tahereh Mafival Los Angelesben él.

Exkluzív interjú a szerzővel

A szerzőről és a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei című regény megszületéséről

Interjú Gálvölgyi Judittal, a könyv fordítójával

Tim Burton elvarázsolja a világot!

Szerkesztői vélemény
Miért tartom lebilincselő olvasmánynak a Vándorsólyom-regényeket?
Scifi-kedvelőként a természet (vagy inkább tudomány) feletti kalandok eleve érdekelnek. A rengeteg hasonló műfajú fikció közül két vonás emeli ki számomra a regényfolyamot, azaz a különlegesek univerzumának történeteit. Az egyik az eredeti alapötlet, amely a különleges (de nem szuperképességű!) emberek és ellenségeik harcát az idővel űzött játékkal elegyíti.
Számomra az eredeti alapötletnél is fontosabb: az írás minősége. A különlegesek nem álruhás szuperhősök menő beszólásokkal és melodramatikus monológokkal, hanem az olvasóhoz hasonló, nagyon is esendő „hétköznapi” emberek, ismerős vágyakkal és problémákkal. A felnőtté válással többszörös hátrányban küzdő kamaszok, akik tévedések, hibák és veszteségek árán keresik útjukat és helyüket a világban. A főhősök lassú belső változása, érése a kalandok, fordulatok és izgalmak lineáris elbeszélésének élvezetes mélységet, a regényfolyam egészének pedig izgalmas ívet ad. A regények szövegminősége szerintem nagyon jó. A narráció és a dialógusok szórakoztatóak, néha meghatóak és drámaiak. A cselekmény szövése, a konfliktusok előkészítése (jellemzően egy-egy hosszú utazással) és felépítése remek, a jók és a gonoszok összecsapásai lenyűgözően izgalmasak – ami a látványos szuperhős-filmek korában nagy szó! Pluszpontot érdemel, hogy a szerelmi szál a populáris szórakoztató irodalmi művek többségétől eltérően egyáltalán nem egy kötelezően és többnyire sután megírt „vevőcsalogató” elem, hanem hihetően ábrázolt, lassan fejlődő kapcsolat, amelynek mélysége és változása a Napok Térképében már komoly dramaturgiai többletet ad az eseményeknek.
Az első trilógia egyszerű alapkonfliktusa, a jók és a gonoszok összecsapása a Napok Térképe című folytatásban generációk, valamint jók és kevésbé jók közötti bonyolult konfliktussá mélyül. (Földes László)