Afrikai vadásznapló
- E-KÖNYV MEGJELENÉS ÉVE:
2010 - ISBN:
978-963-06-9342-4
"Gyerekkorom óta járom az erdőt, forgatom a fegyvert. Kezdetben persze csak légpuskát később komolyabb szerkezeteket szorongottam. A vadak tiszteletét és a vadászat szeretetét Apám oltotta belém, akivel sokszor bújtuk a Vértes hegység kies lankáit, az alföld nádasait, kisparcellás gyümölcsösöket. Vadász életem első évtizedében igazán csak az apróvad vadászat eseménydús világa vonzott. Igaz a hetvenes évek közepén volt is mire vadászni. Kezdetben nagyvadat, csak apám erős unszolására lőttem, nem illett ifjúi, mentalitásomhoz, az erdők méla csöndje, Életkorom előre haladtával, egyre nagyobb érdeklődéssel fordultam a nagyvad vadászat felé.
Börzsönyi vaddisznóhajtások, vértesi cserkelések hangulatára még ma is frissen emlékszem. Az idő múlásával egyre tágult előttem a hazai vadászlehetőségeinek sora és egyre gyarapodtak a kiváló trófeák a falamon. Egy szép napon, arra ébredtem, hogy mind az öt hazai nagyvadból már sikeresen begyűjtöttem egy-egy jeles trófeát. Mintegy észrevétlenül szaporodtak a külföldi vadász videók, és vadászkönyvek polcaimon, egyre jobban kezdett foglalkoztatni, hogy lehetne esetleg külföldön folytatni a vadűzést.
A végső lökést egy kellemesen átmulatott éjszaka adta meg.
Egy kedves cimborám megkért, nézzek utána, hogyan lehetne Afrikában vadászni, mivel ő nemigen ér rá, én azonban, mint „öreg” és tapasztalt jáger jobban felderíthetném a lehetőségeket. Megtisztelő feladat volt. De megvallhatom, hogy a legalapvetőbb ismereteknek is híján voltam, melyik országba induljunk, mikor van vadász idény, mire lehet külön engedély nélkül vadászni, mennyibe kerülhet egy ilyen vadászkaland stb.
Azonban azzal tisztában voltam, hogy egyedül soha nem vágnék neki egy ilyen útnak. Az örömöt, a problémákat is jó megosztani valakivel. Ezért külön boldogság volt számomra, hogy Pista barátom, aki világot járt ember, kiváló vadász és jó barát, szívesen vállalkozott egy ilyen útra.
Kocsiba ültünk és kiautóztunk Gödöllőre az afrikai vadásztató magyar képviselőjéhez. Udvariasan fogadtak, és ígéretet kaptunk, hogy elkölthetjük náluk a pénzünket, amelynek fejében hét darabos antilop és varacskos disznó csomagot kapunk Namíbiában.
Már az utazással elkezdődött kalandozásunk felejthetetlen élményeinek sora…..”
Börzsönyi vaddisznóhajtások, vértesi cserkelések hangulatára még ma is frissen emlékszem. Az idő múlásával egyre tágult előttem a hazai vadászlehetőségeinek sora és egyre gyarapodtak a kiváló trófeák a falamon. Egy szép napon, arra ébredtem, hogy mind az öt hazai nagyvadból már sikeresen begyűjtöttem egy-egy jeles trófeát. Mintegy észrevétlenül szaporodtak a külföldi vadász videók, és vadászkönyvek polcaimon, egyre jobban kezdett foglalkoztatni, hogy lehetne esetleg külföldön folytatni a vadűzést.
A végső lökést egy kellemesen átmulatott éjszaka adta meg.
Egy kedves cimborám megkért, nézzek utána, hogyan lehetne Afrikában vadászni, mivel ő nemigen ér rá, én azonban, mint „öreg” és tapasztalt jáger jobban felderíthetném a lehetőségeket. Megtisztelő feladat volt. De megvallhatom, hogy a legalapvetőbb ismereteknek is híján voltam, melyik országba induljunk, mikor van vadász idény, mire lehet külön engedély nélkül vadászni, mennyibe kerülhet egy ilyen vadászkaland stb.
Azonban azzal tisztában voltam, hogy egyedül soha nem vágnék neki egy ilyen útnak. Az örömöt, a problémákat is jó megosztani valakivel. Ezért külön boldogság volt számomra, hogy Pista barátom, aki világot járt ember, kiváló vadász és jó barát, szívesen vállalkozott egy ilyen útra.
Kocsiba ültünk és kiautóztunk Gödöllőre az afrikai vadásztató magyar képviselőjéhez. Udvariasan fogadtak, és ígéretet kaptunk, hogy elkölthetjük náluk a pénzünket, amelynek fejében hét darabos antilop és varacskos disznó csomagot kapunk Namíbiában.
Már az utazással elkezdődött kalandozásunk felejthetetlen élményeinek sora…..”