Történelem közelnézetből - A képviselő naplója
Mandátum a Tisztelt Házban és Józsefvárosban
- KIADÓ:
Publio Kiadó - OLDALSZÁM:
768 oldal - MEGJELENÉS ÉVE:
2012 - ISBN:
978-147-62-3393-2
2012. év áprilisában jelent meg a most formálódó elektronikus könyvpiac első történeti írása, Hárs Gábor memoárfolyama, a „Történelem közelnézetből”, a Publio Kiadó által. A pár hete kiadott első két kötet, „A nagykövet naplója” után most jelenik meg „A képviselő naplója”.
Ezekben a szerző a szocialista parlamenti képviselői székben írt feljegyzéseit, naplóját rendezte visszaemlékezéssé. Az első olyan elektronikus mű, amely a parlament mindennapjairól, a kormányzás nehézségeiről a kulisszák mögötti területről szól. Hárs elfogult a kulturált ember mellett, s legyen az párttárs, szövetséges vagy ellenzéki, Hárs Gábor értékrendjében a humánus, empatikus, önzetlen ember a szövetséges. Szubjektív, s ettől izgalmas: az olvasás közben mi is személyes viszonyt építgetünk a politikai szereplőkkel, s ha még emlékszünk – mert sok név már feledésbe merült – a vitatkozó, felszólaló személyekre, akkor összevethetjük emlékeinket Hárs Gáboréval. Az időutazás nem lesz érdektelen. A pillanat feszültségében megnyilatkozó politikusok gesztusai, mondatai néhány év múlva másként hatnak. Némelyike letisztul, új jelentést kap, nem kevés megszólalás egyszerűen kínossá, groteszké válik utólag. Az olvasó feladata, hová sorolja a lapokon felidéződő megnyilatkozásokat.
Ezekben a szerző a szocialista parlamenti képviselői székben írt feljegyzéseit, naplóját rendezte visszaemlékezéssé. Az első olyan elektronikus mű, amely a parlament mindennapjairól, a kormányzás nehézségeiről a kulisszák mögötti területről szól. Hárs elfogult a kulturált ember mellett, s legyen az párttárs, szövetséges vagy ellenzéki, Hárs Gábor értékrendjében a humánus, empatikus, önzetlen ember a szövetséges. Szubjektív, s ettől izgalmas: az olvasás közben mi is személyes viszonyt építgetünk a politikai szereplőkkel, s ha még emlékszünk – mert sok név már feledésbe merült – a vitatkozó, felszólaló személyekre, akkor összevethetjük emlékeinket Hárs Gáboréval. Az időutazás nem lesz érdektelen. A pillanat feszültségében megnyilatkozó politikusok gesztusai, mondatai néhány év múlva másként hatnak. Némelyike letisztul, új jelentést kap, nem kevés megszólalás egyszerűen kínossá, groteszké válik utólag. Az olvasó feladata, hová sorolja a lapokon felidéződő megnyilatkozásokat.