Nagy István Attila

A szóra bírt mindenség

Az olvasó gyakran rácsodálkozik egy-egy műalkotásra: regényre, festményre, filmre, versre, bármire, amit az alkotó létrehoz, aki a mindenségből merít, kiemeli a lényeget. Ahogyan Michelangelo mondta: a remekmű minden kőben benne van, csak a felesleget kell lefaragni róla. A műalkotás nagy próbatétele, hogy eljut-e a befogadókhoz, azokhoz, akiknek az alkotó szánta, s azt értik-e ki belőle, amit elmondani szeretett volna.

A szóra bírt mindenség című tanulmánykötet huszadik századi alkotók: József Attila, Ratkó József, Kurucz Gyula, Osztojkán Béla, Ratkó József és mások életművét elemzi. Az Óda értelmezésében feloldja azt az ellentmondást, ami a vers Mellékdalig tartó része és a Mellékdal világa között feszül.

A szóra bírt mindenség műfaját tekintve műelemző kötet. Az Óda értelmezése mellett érdemes kiemelni egy motívum vizsgálatát. A „csillag” József Attila életművében a konkrét jelentésen kívül számtalan tartalommal telítődik. Megjelenik a szerelmes versekben és a filozofikus művekben is. A vizsgálat arra mutat rá, hogy egyetlen motívum vizsgálata is segítheti az életmű teljesebb megértését. Ugyanígy érdekes lehet A férfiszemléletű magyar irodalom című tanulmány, amely arra mutat rá, hogy a magyar irodalomban az írói mesterség sokáig a férfiak privilégiuma volt, másrészt a női írók is nagyon gyakran „férfias” szemlélettel figyelték, figyelik a világot.
A könyv segíti a magyartanárokat és az érdeklődő diákokat abban, hogy jól, helyesen értsék az alkotók szavát. Az érettségi vizsgára való felkészülésben is nagy segítségükre lehet a diákoknak. Nem nyújt kizárólagos megoldásokat, nem kényszeríti az olvasókat a megállapítások elfogadására. Inkább közös gondolkodásra csábít, hiszen ennek eredményeképpen maguk is szóra bírhatják a mindenséget.

A szerző irodalmi tanulmányai évtizedek óta olvashatók különböző folyóiratokban.