A kém neve Garbo
Aki az orránál fogva vezette a Harmadik Birodalmat
- FORDÍTOTTA:
Rindó Klára, Szabados Tamás - KIADÓ:
Kossuth Kiadó - OLDALSZÁM:
233 - ISBN:
ISBN 9789630972888
A BBC History-könyvek első kötete!
A második világháború legnagyobb sikerű kémtörténetét, a háború menetét legjelentősebben befolyásoló titkosszolgálati akció feltárását ígéri a könyv beharangozója, s a kedvcsináláshoz a BBC History Magazin a szakmai hitelét is adja: a felsőfokú minősítés kiállja a történészi próbát.
Korántsem lebecsülve Sorge és társainak bravúrját, amelyet a szocialista korszak az igaz világháborús kémtörténetek élére helyezett, Juan Pujol García – nevezzük valódi nevén – nagyban hozzájárult az egész háború legnagyobb szabású és fölöttébb kockázatos hadműveletéhez, a szövetségesek normandiai partraszállásának, a D-napnak a sikeréhez. A fiatalembert a szövetségesek Garbóként ismerték, a németek Arabel néven – mindkét fél a világháború legsikeresebb ügynökének tartotta, természetes, hogy munkáját London is és Berlin is magas kitüntetéssel ismerte el.
A németeket huszonnégy emberből álló hálózatának jelentéseivel látta el – egy kisebb hadsereg élén állt tehát –, s a hadvezetés és az Abwehr, a hírszerzés és a kémelhárítás csúcsszerve a legnagyobb csodálattal nézte, hogyan építi föl és kezeli szervezetét. A nácik mesterkémei soha nem fedezték fel, még csak nem is gyanították, hogy kettős ügyök, és két tucat ügynöke kizárólag az ő képzeletében létezett: valamennyiük kitalált személy volt. El kell hinnünk a szuperlatívuszt: ez volt minden idők egyik legmerészebb megtévesztési művelete. Garbo meggyőzte a németeket, hogy tartsák vissza a csapataikat, amelyek meghiúsíthatták volna a partraszállást a D-napon; elhitette a németekkel, hogy az angol–amerikai csapatok 1944. június 6-án Normandiában csak elterelő hadműveletet hajtottak végre, s az igazi partraszállás színhelye Calais lesz. Garbo játszmájának sikere egészen biztos, hogy megszámlálhatatlan szövetséges katona életét kímélte meg, s az sem a realitásoktól elrugaszkodó feltételezés, hogy nélküle másképp zajlott volna a második világháború. Kiléte évtizedekig szigorúan őrzött titok maradt. A háború után eltűnt, majd 1959-ben megrendezte a saját halálát.
1984-ben, május vége felé egy csoport nyugalomba vonult titkosszolgálati tiszt gyülekezett a Különleges Erők Klubjának társalgójában, Londonban, hogy egy olyan hírszerzővel találkozzanak, aki a jelentések szerint 1959-ben már meghalt. Egyikük sem volt benne bizonyos, hogy az az ember, akivel találkozni kívánnak, tényleg az a kettős ügynök lesz, akit Garbo fedőnéven ismertek, de valódi kiléte 1984-ben is ugyanolyan szigorúan őrzött titok volt, mint a háború végén, amikor egy sor intézkedést tettek annak érdekében, hogy életét megvédelmezzék.
Nigel West évtizedekig foglalkozott az MI5 kettős kémeivel és Garbóval, akit a legautentikusabb leírás is „mesteri képességű zseninek” nevezett, tevékenységéről pedig azt írta, hogy a megtévesztés mesterei a Garbo műveletet mindig területük legmagasabb szintű példájának tartották. Hosszú ideig nem tudott nyomára bukkanni: az MI5 áthatolhatatlan védőfalat emelt köré. Még a titkos ügynökök listáját vezető tisztek sem ismerték a személyét – egykori közvetlen felettese tisztázatlan körülmények között,1964-ben autóbalesetben meghalt.
Westnek csak akkor sikerült használható nyomra lelnie, mikor 1981 májusában riportot készített Anthony Blunttal, a híres művészettörténésszel, akiről tizennyolc hónappal korábban kiderült, hogy az MI5 tisztjeként szovjet kém volt. Blunt beszámolt neki arról az egyetlen alkalomról, amikor Garbóval ebédelt. Emlékezett rá, hogy a Juan vagy Jose García nevet használta. Később megtudta, hogy a híres kém teljes neve Juan Pujol García, és hogy Barcelonából származik. West hosszas nyomozómunkával kiderítette, hogy az általa keresett Juan Pujol García Venezuelában él.
Nigel West tízévi nyomozás után, 1984-ben New Orleansban találkozott először Juan Pujol Garcíával. Aki ezzel kilépett a kémkedés árnyékvilágából.
Kettőjük könyve, amely az MI5-os dossziéit is tartalmazó visszaemlékezéseit foglalja keretbe, elmeséli Garbo hihetetlen történetét, és dokumentálja a történelem legnagyobb jelentőségű megtévesztő hadműveletét.
Papp Gábor
a BBC History Világtörténelmi Magazin főszerkesztője
A második világháború legnagyobb sikerű kémtörténetét, a háború menetét legjelentősebben befolyásoló titkosszolgálati akció feltárását ígéri a könyv beharangozója, s a kedvcsináláshoz a BBC History Magazin a szakmai hitelét is adja: a felsőfokú minősítés kiállja a történészi próbát.
Korántsem lebecsülve Sorge és társainak bravúrját, amelyet a szocialista korszak az igaz világháborús kémtörténetek élére helyezett, Juan Pujol García – nevezzük valódi nevén – nagyban hozzájárult az egész háború legnagyobb szabású és fölöttébb kockázatos hadműveletéhez, a szövetségesek normandiai partraszállásának, a D-napnak a sikeréhez. A fiatalembert a szövetségesek Garbóként ismerték, a németek Arabel néven – mindkét fél a világháború legsikeresebb ügynökének tartotta, természetes, hogy munkáját London is és Berlin is magas kitüntetéssel ismerte el.
A németeket huszonnégy emberből álló hálózatának jelentéseivel látta el – egy kisebb hadsereg élén állt tehát –, s a hadvezetés és az Abwehr, a hírszerzés és a kémelhárítás csúcsszerve a legnagyobb csodálattal nézte, hogyan építi föl és kezeli szervezetét. A nácik mesterkémei soha nem fedezték fel, még csak nem is gyanították, hogy kettős ügyök, és két tucat ügynöke kizárólag az ő képzeletében létezett: valamennyiük kitalált személy volt. El kell hinnünk a szuperlatívuszt: ez volt minden idők egyik legmerészebb megtévesztési művelete. Garbo meggyőzte a németeket, hogy tartsák vissza a csapataikat, amelyek meghiúsíthatták volna a partraszállást a D-napon; elhitette a németekkel, hogy az angol–amerikai csapatok 1944. június 6-án Normandiában csak elterelő hadműveletet hajtottak végre, s az igazi partraszállás színhelye Calais lesz. Garbo játszmájának sikere egészen biztos, hogy megszámlálhatatlan szövetséges katona életét kímélte meg, s az sem a realitásoktól elrugaszkodó feltételezés, hogy nélküle másképp zajlott volna a második világháború. Kiléte évtizedekig szigorúan őrzött titok maradt. A háború után eltűnt, majd 1959-ben megrendezte a saját halálát.
1984-ben, május vége felé egy csoport nyugalomba vonult titkosszolgálati tiszt gyülekezett a Különleges Erők Klubjának társalgójában, Londonban, hogy egy olyan hírszerzővel találkozzanak, aki a jelentések szerint 1959-ben már meghalt. Egyikük sem volt benne bizonyos, hogy az az ember, akivel találkozni kívánnak, tényleg az a kettős ügynök lesz, akit Garbo fedőnéven ismertek, de valódi kiléte 1984-ben is ugyanolyan szigorúan őrzött titok volt, mint a háború végén, amikor egy sor intézkedést tettek annak érdekében, hogy életét megvédelmezzék.
Nigel West évtizedekig foglalkozott az MI5 kettős kémeivel és Garbóval, akit a legautentikusabb leírás is „mesteri képességű zseninek” nevezett, tevékenységéről pedig azt írta, hogy a megtévesztés mesterei a Garbo műveletet mindig területük legmagasabb szintű példájának tartották. Hosszú ideig nem tudott nyomára bukkanni: az MI5 áthatolhatatlan védőfalat emelt köré. Még a titkos ügynökök listáját vezető tisztek sem ismerték a személyét – egykori közvetlen felettese tisztázatlan körülmények között,1964-ben autóbalesetben meghalt.
Westnek csak akkor sikerült használható nyomra lelnie, mikor 1981 májusában riportot készített Anthony Blunttal, a híres művészettörténésszel, akiről tizennyolc hónappal korábban kiderült, hogy az MI5 tisztjeként szovjet kém volt. Blunt beszámolt neki arról az egyetlen alkalomról, amikor Garbóval ebédelt. Emlékezett rá, hogy a Juan vagy Jose García nevet használta. Később megtudta, hogy a híres kém teljes neve Juan Pujol García, és hogy Barcelonából származik. West hosszas nyomozómunkával kiderítette, hogy az általa keresett Juan Pujol García Venezuelában él.
Nigel West tízévi nyomozás után, 1984-ben New Orleansban találkozott először Juan Pujol Garcíával. Aki ezzel kilépett a kémkedés árnyékvilágából.
Kettőjük könyve, amely az MI5-os dossziéit is tartalmazó visszaemlékezéseit foglalja keretbe, elmeséli Garbo hihetetlen történetét, és dokumentálja a történelem legnagyobb jelentőségű megtévesztő hadműveletét.
Papp Gábor
a BBC History Világtörténelmi Magazin főszerkesztője