Ransom Riggs

Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei

Hajdanában egy szigeten, a világ túlsó felén igen különös gyerekek éltek. Mind együtt egy nagy, öreg házban, egy elvarázsolt helyen, ahol senki sem lelhetett rájuk. Nem olyanok voltak, mint más emberek. Káprázatos dolgokra voltak képesek.
És mindre vigyázott egy bölcs, vén madár...

Egy családi tragédia után a tizenhat esztendős Jacob egy távoli, Wales partjainál lévő szigetre kerül, ahol felfedezi Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekek számára alapított otthonának omladozó romjait. Ahogy végigjárja az elhagyott hálótermeket és folyosókat, rájön, hogy az itt rejtegetett árvák többek voltak különösnél. Talán veszélyesek. Lehet, hogy jó okból zárták őket el egy kietlen szigeten. És valamiképpen – legyen ez bármilyen valószínűtlen is – talán még mindig élnek.

Hallgasson bele a regénybe (Mertz Tibor felolvasásában)

Az izgalmas regény az utóbbi évek legeredetibb fantáziavilágába vezeti főhősét. A művet az illusztrálására felhasznált réges-régi, ám eredeti fotók egészen különleges hangulatúvá varázsolják. Megérdemelten vezette hetekig a New York Times és az Amazon sikerlistáit, és többek között a Publisher’s Weekly és a USA Today bestsellerei közé is bekerült.

Videóajánló


Kinek ajánljuk a regényt?
Ransom Riggs a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei című regényével robbant be a bestsellerek világába 2011-ben. A történet napjainkban játszódik, és hosszabb-rövidebb időutazások tarkítják cselekményét. Fantasy elemekkel tűzdelt misztikus kalandregény, elsősorban a fiatal felnőtt olvasók számára (főhőseinek többsége 15–18 éves kamasz), de az olvasói visszajelzések alapján minden korosztálynak emlékezetes olvasói élményt nyújt. A Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei az Üresek városa és a Lelkek könyvtára című kötetekkel alkot trilógiát. Jacob Portman története a Napok Térképében folytatódik, amely egy új trilógia első kötete.

A Vándorsólyom-regények jellegzetes eleme, hogy a szerző sok ezer régi, furcsa fotográfia közül kiválogatott képek tucatjait használja fel illusztrációképpen. Ezek a hol mulatságos, hol baljóslatú régi fotók és képeslapok szokatlanul, ámde kitűnően illusztrálják az eseményeket és a regények lapjain feltűnő különféle alakokat. Jelzik, mi minden szolgálhatott az író ihletforrásául, egyidejűleg utánozhatatlan, minden más műtől különböző hangulatot kölcsönöznek. Nem kis mértékben ezeknek a gondosan kiválasztott képeknek köszönhető, hogy e könyvek olyanok, mint főhőseik: különlegesek.

A szerzőről és a regény megszületéséről

A szerző
Ransom Riggs (szül. 1979, Maryland, USA) amerikai író, a Kenyon College-ben irodalmat, a Dél-kaliforniai Egyetemen pedig filmezést tanult. Első regénye, a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei világsiker lett (és mozifilm is készült belőle). A trilógia további részei, a szintén nagy sikerű Üresek városa (2014) és a Lelkek könyvtára (2015). 2017-ben következett egy mesegyűjtemény: A különlegesek regéi. Magyarul valamennyi Gálvölgyi Judit fordításában és a Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg. Ransom Riggs a feleségével, a szintén író Tahereh Mafival Los Angelesben él.

Exkluzív interjú a szerzővel
Interjú Gálvölgyi Judittal, a könyv fordítójával
Sajtóvisszhangok

Tim Burton elvarázsolja a világot!
Eva Green játssza Vándorsólyom kisasszonyt

A könyv bemutatója a Filmtekercs portálon

Üresek városa (A trilógia második kötete)
Lelkek könyvtára (A trilógia harmadik kötete)
Napok Térképe (Az új trilógia első kötete)
A különlegesek regéi

Szerkesztői vélemény
Miért tartom lebilincselő olvasmánynak a Vándorsólyom-regényeket?
Scifi-kedvelőként a természet (vagy inkább tudomány) feletti kalandok eleve érdekelnek. A rengeteg hasonló műfajú fikció közül két vonás emeli ki számomra a regényfolyamot, azaz a különlegesek univerzumának történeteit. Az egyik az eredeti alapötlet, amely a különleges (de nem szuperképességű!) emberek és ellenségeik harcát az idővel űzött játékkal elegyíti.
Számomra az eredeti alapötletnél is fontosabb: az írás minősége. A különlegesek nem álruhás szuperhősök menő beszólásokkal és melodramatikus monológokkal, hanem az olvasóhoz hasonló, nagyon is esendő „hétköznapi” emberek, ismerős vágyakkal és problémákkal. A felnőtté válással többszörös hátrányban küzdő kamaszok, akik tévedések, hibák és veszteségek árán keresik útjukat és helyüket a világban. A főhősök lassú belső változása, érése a kalandok, fordulatok és izgalmak lineáris elbeszélésének élvezetes mélységet, a regényfolyam egészének pedig izgalmas ívet ad. A regények szövegminősége szerintem nagyon jó. A narráció és a dialógusok szórakoztatóak, néha meghatóak és drámaiak. A cselekmény szövése, a konfliktusok előkészítése (jellemzően egy-egy hosszú utazással) és felépítése remek, a jók és a gonoszok összecsapásai lenyűgözően izgalmasak – ami a látványos szuperhős-filmek korában nagy szó! Pluszpontot érdemel, hogy a szerelmi szál a populáris szórakoztató irodalmi művek többségétől eltérően egyáltalán nem egy kötelezően és többnyire sután megírt „vevőcsalogató” elem, hanem hihetően ábrázolt, lassan fejlődő kapcsolat, amelynek mélysége és változása a Napok Térképében már komoly dramaturgiai többletet ad az eseményeknek.
Az első trilógia egyszerű alapkonfliktusa, a jók és a gonoszok összecsapása a Napok Térképe című folytatásban generációk, valamint jók és kevésbé jók közötti bonyolult konfliktussá mélyül. (Földes László)