• E-KÖNYV MEGJELENÉS ÉVE:
    2011

Kállay Miklós külpolitikája

Magyarország és a háborús diplomácia 1942-1944

Olvass bele!
  • E-KÖNYV MEGJELENÉS ÉVE:
    2011
Magyarországra úgy köszöntött az 1942-es esztendő, hogy hazánk hadiállapotban állt a Szovjetunióval és Nagy-Britanniával. Budapestről – német nyomásra – az Egyesült Államoknak is hadat üzentek. Az 1942. március 9-én hivatalba lépő Kállay Miklós legfőbb feladata viszont abban állt már, hogy a második világháborúból fokozatosan kivezesse az országot. Kállay, eltérő körülmények közt, Teleki Pál nyomdokain kívánt haladni, kinevezése mögött befolyásos tényezők munkálkodtak, akik személyét szóba hozták, s így „lassanként meggyőződéssé vált” – írta a kor egyik fontos tanúja Kornfeld Móric –, hogy rajta kívül „nincs is más”.
A magyar külpolitika az 1938 és 1941 között elért területi nyereségek megőrzésére, illetőleg egy a háborús vereségből következő újabb Trianon elkerülésére törekedett. A külpolitika a háborús körülmények között lényegileg különbözött a békeidők során megszokottól, a titkosszolgálati tényezőknek és háttérfiguráknak nagyobb szerep jutott. A háború egyúttal a veszélyeztetett kisállami lét alapvető kérdéseit vetette fel, súlyos dilemmák elé állítva a magyar kormányfőt. Kállay alakjáról mindemellett jobbára tragikomikus színezetű kép maradt vissza történelmi tudatunkban, néhány visszatérő közhely ötlik fel bennünk újra és újra a „Kállay-kettős”-ről vagy az úgynevezett „hintapolitikáról”. Korábban a hazai szakirodalom meghatározó eszmefuttatásainak sem sikerült – kevés kivételtől eltekintve – túllépniük az osztályszempontú „rendszermentés”, valamint a fatalista „kényszerpálya” elméletek gondolatkörén. Nem váltak átláthatóvá a Magyarország sorsát végül eldöntő bonyolult és rejtett összefüggések sem.
Ez a kötet az összefüggések feltárására tesz kísérletet, Kállay tevékenységének értékelésekor arra irányítva rá a figyelmet, amit számunkra a legvilágosabban Bibó István szavai mondanak el, melyek szerint Közép- és Kelet-Európa népeinek külpolitikáját végső soron „nem elvek” és nem „lelki habitusok”, de még „nem is tárgyi érdekek” döntötték el, hanem „kizárólag területi vitáikból fakadó pozíciójuk.”

További ajánlatunk

A párttitkár halála
borító: A párttitkár halála>
2 999 Ft
Elmondani az elmondhatatlant 
borító: Elmondani az elmondhatatlant >
2 999 Ft
Rendszerváltók a baloldalon
borító: Rendszerváltók a baloldalon>
990 Ft
A barna táska
borító: A barna táska>
1 590 Ft
Az ország három részre szakadása
borító: Az ország három részre szakadása>
990 Ft
Hittel a nemzetért
borító: Hittel a nemzetért>
990 Ft
A paraszti társadalom felbomlásának kezdetei
borító: A paraszti társadalom felbomlásának kezdetei>
990 Ft
Emlékezés, emlékezet
borító: Emlékezés, emlékezet>
1 350 Ft

Hasznos holmik